űrrepülés
Appearance
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]űr (“space”) + repülés (“flight”)
Pronunciation
[edit]Noun
[edit]űrrepülés (plural űrrepülések)
Declension
[edit]Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | űrrepülés | űrrepülések |
accusative | űrrepülést | űrrepüléseket |
dative | űrrepülésnek | űrrepüléseknek |
instrumental | űrrepüléssel | űrrepülésekkel |
causal-final | űrrepülésért | űrrepülésekért |
translative | űrrepüléssé | űrrepülésekké |
terminative | űrrepülésig | űrrepülésekig |
essive-formal | űrrepülésként | űrrepülésekként |
essive-modal | — | — |
inessive | űrrepülésben | űrrepülésekben |
superessive | űrrepülésen | űrrepüléseken |
adessive | űrrepülésnél | űrrepüléseknél |
illative | űrrepülésbe | űrrepülésekbe |
sublative | űrrepülésre | űrrepülésekre |
allative | űrrepüléshez | űrrepülésekhez |
elative | űrrepülésből | űrrepülésekből |
delative | űrrepülésről | űrrepülésekről |
ablative | űrrepüléstől | űrrepülésektől |
non-attributive possessive - singular |
űrrepülésé | űrrepüléseké |
non-attributive possessive - plural |
űrrepüléséi | űrrepülésekéi |
Possessive forms of űrrepülés | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | űrrepülésem | űrrepüléseim |
2nd person sing. | űrrepülésed | űrrepüléseid |
3rd person sing. | űrrepülése | űrrepülései |
1st person plural | űrrepülésünk | űrrepüléseink |
2nd person plural | űrrepülésetek | űrrepüléseitek |
3rd person plural | űrrepülésük | űrrepüléseik |
Further reading
[edit]- űrrepülés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN