[go: up one dir, main page]

Jump to content

áruhiány

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

áru (goods) +‎ hiány (shortage)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈaːruɦijaːɲ]
  • Hyphenation: áru‧hi‧ány

Noun

[edit]

áruhiány (plural áruhiányok)

  1. shortages (shortage, lack of goods, products, commodities)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative áruhiány áruhiányok
accusative áruhiányt áruhiányokat
dative áruhiánynak áruhiányoknak
instrumental áruhiánnyal áruhiányokkal
causal-final áruhiányért áruhiányokért
translative áruhiánnyá áruhiányokká
terminative áruhiányig áruhiányokig
essive-formal áruhiányként áruhiányokként
essive-modal
inessive áruhiányban áruhiányokban
superessive áruhiányon áruhiányokon
adessive áruhiánynál áruhiányoknál
illative áruhiányba áruhiányokba
sublative áruhiányra áruhiányokra
allative áruhiányhoz áruhiányokhoz
elative áruhiányból áruhiányokból
delative áruhiányról áruhiányokról
ablative áruhiánytól áruhiányoktól
non-attributive
possessive - singular
áruhiányé áruhiányoké
non-attributive
possessive - plural
áruhiányéi áruhiányokéi
Possessive forms of áruhiány
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. áruhiányom áruhiányaim
2nd person sing. áruhiányod áruhiányaid
3rd person sing. áruhiánya áruhiányai
1st person plural áruhiányunk áruhiányaink
2nd person plural áruhiányotok áruhiányaitok
3rd person plural áruhiányuk áruhiányaik

Further reading

[edit]
  • áruhiány in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • áruhiány in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).