titokzatos
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]From titok + -zat + -os. Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]titokzatos (comparative titokzatosabb, superlative legtitokzatosabb)
Declension
[edit]| Inflection of titokzatos | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | titokzatos | titokzatosak |
| accusative | titokzatost titokzatosat |
titokzatosakat |
| dative | titokzatosnak | titokzatosaknak |
| instrumental | titokzatossal | titokzatosakkal |
| causal-final | titokzatosért | titokzatosakért |
| translative | titokzatossá | titokzatosakká |
| terminative | titokzatosig | titokzatosakig |
| essive-formal | titokzatosként | titokzatosakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | titokzatosban | titokzatosakban |
| superessive | titokzatoson | titokzatosakon |
| adessive | titokzatosnál | titokzatosaknál |
| illative | titokzatosba | titokzatosakba |
| sublative | titokzatosra | titokzatosakra |
| allative | titokzatoshoz | titokzatosakhoz |
| elative | titokzatosból | titokzatosakból |
| delative | titokzatosról | titokzatosakról |
| ablative | titokzatostól | titokzatosaktól |
| non-attributive possessive - singular |
titokzatosé | titokzatosaké |
| non-attributive possessive - plural |
titokzatoséi | titokzatosakéi |
Derived terms
[edit]Further reading
[edit]- titokzatos in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN