szereplő
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]szerepel (“to act”) + -ő (present-participle suffix)
Pronunciation
[edit]Participle
[edit]szereplő
- present participle of szerepel
- Vessünk egy pillantást a lapon szereplő nevekre. ― Let’s take a look at the names listed on the sheet.
Noun
[edit]szereplő (plural szereplők)
Declension
[edit]Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szereplő | szereplők |
accusative | szereplőt | szereplőket |
dative | szereplőnek | szereplőknek |
instrumental | szereplővel | szereplőkkel |
causal-final | szereplőért | szereplőkért |
translative | szereplővé | szereplőkké |
terminative | szereplőig | szereplőkig |
essive-formal | szereplőként | szereplőkként |
essive-modal | — | — |
inessive | szereplőben | szereplőkben |
superessive | szereplőn | szereplőkön |
adessive | szereplőnél | szereplőknél |
illative | szereplőbe | szereplőkbe |
sublative | szereplőre | szereplőkre |
allative | szereplőhöz | szereplőkhöz |
elative | szereplőből | szereplőkből |
delative | szereplőről | szereplőkről |
ablative | szereplőtől | szereplőktől |
non-attributive possessive - singular |
szereplőé | szereplőké |
non-attributive possessive - plural |
szereplőéi | szereplőkéi |
Possessive forms of szereplő | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | szereplőm | szereplőim |
2nd person sing. | szereplőd | szereplőid |
3rd person sing. | szereplője | szereplői |
1st person plural | szereplőnk | szereplőink |
2nd person plural | szereplőtök | szereplőitek |
3rd person plural | szereplőjük | szereplőik |
Derived terms
[edit]Further reading
[edit]- szereplő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN