könyvkötő
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]könyv (“book”) + kötő (“binder”)
Pronunciation
[edit]Noun
[edit]könyvkötő (plural könyvkötők)
Declension
[edit]Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | könyvkötő | könyvkötők |
accusative | könyvkötőt | könyvkötőket |
dative | könyvkötőnek | könyvkötőknek |
instrumental | könyvkötővel | könyvkötőkkel |
causal-final | könyvkötőért | könyvkötőkért |
translative | könyvkötővé | könyvkötőkké |
terminative | könyvkötőig | könyvkötőkig |
essive-formal | könyvkötőként | könyvkötőkként |
essive-modal | — | — |
inessive | könyvkötőben | könyvkötőkben |
superessive | könyvkötőn | könyvkötőkön |
adessive | könyvkötőnél | könyvkötőknél |
illative | könyvkötőbe | könyvkötőkbe |
sublative | könyvkötőre | könyvkötőkre |
allative | könyvkötőhöz | könyvkötőkhöz |
elative | könyvkötőből | könyvkötőkből |
delative | könyvkötőről | könyvkötőkről |
ablative | könyvkötőtől | könyvkötőktől |
non-attributive possessive - singular |
könyvkötőé | könyvkötőké |
non-attributive possessive - plural |
könyvkötőéi | könyvkötőkéi |
Possessive forms of könyvkötő | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | könyvkötőm | könyvkötőim |
2nd person sing. | könyvkötőd | könyvkötőid |
3rd person sing. | könyvkötője | könyvkötői |
1st person plural | könyvkötőnk | könyvkötőink |
2nd person plural | könyvkötőtök | könyvkötőitek |
3rd person plural | könyvkötőjük | könyvkötőik |
Related terms
[edit]Further reading
[edit]- könyvkötő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN