kétségtelen
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]kétségtelen (comparative kétségtelenebb, superlative legkétségtelenebb)
Declension
[edit]| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | kétségtelen | kétségtelenek |
| accusative | kétségtelent | kétségteleneket |
| dative | kétségtelennek | kétségteleneknek |
| instrumental | kétségtelennel | kétségtelenekkel |
| causal-final | kétségtelenért | kétségtelenekért |
| translative | kétségtelenné | kétségtelenekké |
| terminative | kétségtelenig | kétségtelenekig |
| essive-formal | kétségtelenként | kétségtelenekként |
| essive-modal | kétségtelenül | — |
| inessive | kétségtelenben | kétségtelenekben |
| superessive | kétségtelenen | kétségteleneken |
| adessive | kétségtelennél | kétségteleneknél |
| illative | kétségtelenbe | kétségtelenekbe |
| sublative | kétségtelenre | kétségtelenekre |
| allative | kétségtelenhez | kétségtelenekhez |
| elative | kétségtelenből | kétségtelenekből |
| delative | kétségtelenről | kétségtelenekről |
| ablative | kétségtelentől | kétségtelenektől |
| non-attributive possessive - singular |
kétségtelené | kétségteleneké |
| non-attributive possessive - plural |
kétségtelenéi | kétségtelenekéi |
Derived terms
[edit]Further reading
[edit]- kétségtelen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN