[go: up one dir, main page]

Jump to content

bankrabló

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

bank (bank) +‎ rabló (robber)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈbɒŋkrɒbloː]
  • Hyphenation: bank‧rab‧ló
  • Rhymes: -loː

Noun

[edit]

bankrabló (plural bankrablók)

  1. bank robber (one who robs or steals from a bank)

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative bankrabló bankrablók
accusative bankrablót bankrablókat
dative bankrablónak bankrablóknak
instrumental bankrablóval bankrablókkal
causal-final bankrablóért bankrablókért
translative bankrablóvá bankrablókká
terminative bankrablóig bankrablókig
essive-formal bankrablóként bankrablókként
essive-modal
inessive bankrablóban bankrablókban
superessive bankrablón bankrablókon
adessive bankrablónál bankrablóknál
illative bankrablóba bankrablókba
sublative bankrablóra bankrablókra
allative bankrablóhoz bankrablókhoz
elative bankrablóból bankrablókból
delative bankrablóról bankrablókról
ablative bankrablótól bankrablóktól
non-attributive
possessive - singular
bankrablóé bankrablóké
non-attributive
possessive - plural
bankrablóéi bankrablókéi
Possessive forms of bankrabló
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. bankrablóm bankrablóim
2nd person sing. bankrablód bankrablóid
3rd person sing. bankrablója bankrablói
1st person plural bankrablónk bankrablóink
2nd person plural bankrablótok bankrablóitok
3rd person plural bankrablójuk bankrablóik

Further reading

[edit]
  • bankrabló in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • bankrabló in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).