ajtócsengő
Appearance
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]ajtó (“door”) + csengő (“bell”)
Pronunciation
[edit]Noun
[edit]ajtócsengő (plural ajtócsengők)
Declension
[edit]Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | ajtócsengő | ajtócsengők |
accusative | ajtócsengőt | ajtócsengőket |
dative | ajtócsengőnek | ajtócsengőknek |
instrumental | ajtócsengővel | ajtócsengőkkel |
causal-final | ajtócsengőért | ajtócsengőkért |
translative | ajtócsengővé | ajtócsengőkké |
terminative | ajtócsengőig | ajtócsengőkig |
essive-formal | ajtócsengőként | ajtócsengőkként |
essive-modal | — | — |
inessive | ajtócsengőben | ajtócsengőkben |
superessive | ajtócsengőn | ajtócsengőkön |
adessive | ajtócsengőnél | ajtócsengőknél |
illative | ajtócsengőbe | ajtócsengőkbe |
sublative | ajtócsengőre | ajtócsengőkre |
allative | ajtócsengőhöz | ajtócsengőkhöz |
elative | ajtócsengőből | ajtócsengőkből |
delative | ajtócsengőről | ajtócsengőkről |
ablative | ajtócsengőtől | ajtócsengőktől |
non-attributive possessive - singular |
ajtócsengőé | ajtócsengőké |
non-attributive possessive - plural |
ajtócsengőéi | ajtócsengőkéi |
Possessive forms of ajtócsengő | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | ajtócsengőm | ajtócsengőim |
2nd person sing. | ajtócsengőd | ajtócsengőid |
3rd person sing. | ajtócsengője | ajtócsengői |
1st person plural | ajtócsengőnk | ajtócsengőink |
2nd person plural | ajtócsengőtök | ajtócsengőitek |
3rd person plural | ajtócsengőjük | ajtócsengőik |
Further reading
[edit]- ajtócsengő listed as an example at the entry ajtó- in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).