mesterük

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

mester +‎ -ük (possessive suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈmɛʃtɛryk]
  • Hyphenation: mes‧te‧rük

Noun

[edit]

mesterük

  1. third-person plural single-possession possessive of mester

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative mesterük
accusative mesterüket
dative mesterüknek
instrumental mesterükkel
causal-final mesterükért
translative mesterükké
terminative mesterükig
essive-formal mesterükként
essive-modal mesterükül
inessive mesterükben
superessive mesterükön
adessive mesterüknél
illative mesterükbe
sublative mesterükre
allative mesterükhöz
elative mesterükből
delative mesterükről
ablative mesterüktől
non-attributive
possessive - singular
mesterüké
non-attributive
possessive - plural
mesterükéi