Míg az állam tíz éve nem alapít irodalmi díjat, a kortárs művek születését magáncégek motiválják. Vajon mikor lesz Esterházy-díj?
Minden bizonnyal csak idő kérdése, hogy valaki bejelentse, Esterházy Péter tiszteletére irodalmi díjat alapít. Az alig három hónapja elhunyt író neve mellett ötvenhat díj átvételének időpontja szerepel, hazai és külföldi, állami és magán. Ezzel minden bizonnyal az egyik legsokrétűbben elismert magyar írónak számít.
– Túl korai lenne még Esterházy Péterről díjat elnevezni, vagy díjat alapítani az emlékére – válaszolta az irodalmi körökben felmerült kérdésre lapunknak Kolosi Tamás, a Magvető Kiadót is magában foglaló Líra Könyv Zrt. tulajdonosa. Az Esterházy-művek kiadási jogát birtokló Magvető – amely 1976-tól kezdve az író összes művének megjelentetője – a szerző és a művek szempontjaira figyel.
Nagy siker az író utolsó befejezett könyve, a Hasnyálmirigynapló, és sokan vásárolják a Bevezetés a szépirodalomba idén megjelent, szétbontott kiadását is. Esterházy sokáig nem akarta a kisregényeket önálló kötetenként megjelentetni, végül – halála előtt nem sokkal – beleegyezett.
Kolosi Tamástól megtudtuk, hogy az író haláláig dolgozott az Egyszerű történet című sorozat harmadik részén, de a kiadó a félbemaradt kéziratról kegyeleti okokból még nem akar tárgyalni a családdal. Az író szerkesztője, Cziffra-Tóth Júlia így mesélt a Népszabadságnak adott interjúban az utolsó hónapok munkáiról: „Folyamatosan tartottuk a kapcsolatot e-mailben, telefonon és személyesen. Lenyűgöző volt látni, ahogy dolgozik. Nem csak azt, ahogyan konkrét kérdésekben eljutott a megoldásokig. Hanem azt az egészen kivételes viszonyt, ami őt a munkához fűzte. A dolgozáshoz. Nem ismerek ahhoz foghatót." A befejezetlen írások a legkényesebb ügyek közé tartoznak mindig. Márai Sándornak például több mint 60 évig szunnyadt utolsó regényének kézirata hagyatékban.
Esterházy egyébként a Márai Sándorról elnevezett állami irodalmi díjat is megkapta, azt 2001-ben, a legértékesebb államit, a József Attila-Díjat pedig már jóval korábban, 1986-ban, alig 36 évesen.
Az állami irodalmi elismerések jelenlegi árfolyamával (773 ezer–1,1 millió forint) szemben a magánszféra tolla úgymond jóval vastagabban fog: e művészeti ágban is a Prima Primissima viszi a prímet 15 millió forintos összegével, amelyet az éppen tíz éve alapított Aegon-díj követ nettó hárommillió forintos kifizetéssel.
Idei alapítású irodalmi magándíjból mindjárt három is van, mindegyik egymilliós összeget ad át, közülük a Libri irodalmi és közönségdíja komoly reklámbüdzsével jár együtt, 25 millió forintos médiatámogatással segíti hozzá az írókat a brandépítéshez. A kortárs irodalom fennmaradása ma már gyakorlatilag elképzelhetetlen a magánszféra által finanszírozott ösztöndíjak és a művészek megélhetéséhez – kimondatlanul – hozzájáruló, mecenatúrának is felfogható díjak nélkül.
Míg az állam tíz éve nem alapít irodalmi díjat, a kortárs művek születését magáncégek motiválják. Vajon mikor lesz Esterházy-díj?
Minden bizonnyal csak idő kérdése, hogy valaki bejelentse, Esterházy Péter tiszteletére irodalmi díjat alapít. Az alig három hónapja elhunyt író neve mellett ötvenhat díj átvételének időpontja szerepel, hazai és külföldi, állami és magán. Ezzel minden bizonnyal az egyik legsokrétűbben elismert magyar írónak számít.
– Túl korai lenne még Esterházy Péterről díjat elnevezni, vagy díjat alapítani az emlékére – válaszolta az irodalmi körökben felmerült kérdésre lapunknak Kolosi Tamás, a Magvető Kiadót is magában foglaló Líra Könyv Zrt. tulajdonosa. Az Esterházy-művek kiadási jogát birtokló Magvető – amely 1976-tól kezdve az író összes művének megjelentetője – a szerző és a művek szempontjaira figyel.
Nagy siker az író utolsó befejezett könyve, a Hasnyálmirigynapló, és sokan vásárolják a Bevezetés a szépirodalomba idén megjelent, szétbontott kiadását is. Esterházy sokáig nem akarta a kisregényeket önálló kötetenként megjelentetni, végül – halála előtt nem sokkal – beleegyezett.
Kolosi Tamástól megtudtuk, hogy az író haláláig dolgozott az Egyszerű történet című sorozat harmadik részén, de a kiadó a félbemaradt kéziratról kegyeleti okokból még nem akar tárgyalni a családdal. Az író szerkesztője, Cziffra-Tóth Júlia így mesélt a Népszabadságnak adott interjúban az utolsó hónapok munkáiról: „Folyamatosan tartottuk a kapcsolatot e-mailben, telefonon és személyesen. Lenyűgöző volt látni, ahogy dolgozik. Nem csak azt, ahogyan konkrét kérdésekben eljutott a megoldásokig. Hanem azt az egészen kivételes viszonyt, ami őt a munkához fűzte. A dolgozáshoz. Nem ismerek ahhoz foghatót." A befejezetlen írások a legkényesebb ügyek közé tartoznak mindig. Márai Sándornak például több mint 60 évig szunnyadt utolsó regényének kézirata hagyatékban.
Esterházy egyébként a Márai Sándorról elnevezett állami irodalmi díjat is megkapta, azt 2001-ben, a legértékesebb államit, a József Attila-Díjat pedig már jóval korábban, 1986-ban, alig 36 évesen.
Az állami irodalmi elismerések jelenlegi árfolyamával (773 ezer–1,1 millió forint) szemben a magánszféra tolla úgymond jóval vastagabban fog: e művészeti ágban is a Prima Primissima viszi a prímet 15 millió forintos összegével, amelyet az éppen tíz éve alapított Aegon-díj követ nettó hárommillió forintos kifizetéssel.
Idei alapítású irodalmi magándíjból mindjárt három is van, mindegyik egymilliós összeget ad át, közülük a Libri irodalmi és közönségdíja komoly reklámbüdzsével jár együtt, 25 millió forintos médiatámogatással segíti hozzá az írókat a brandépítéshez. A kortárs irodalom fennmaradása ma már gyakorlatilag elképzelhetetlen a magánszféra által finanszírozott ösztöndíjak és a művészek megélhetéséhez – kimondatlanul – hozzájáruló, mecenatúrának is felfogható díjak nélkül.