Lucio Battisti

Lucio Battisti
Lucio Battisti az 1969-as sanremói dalfesztiválon
Született	Lucio Battisti 1943. március 5.[1][2][3] Poggio Bustone, Olaszország
Elhunyt	1998. szeptember 9. (55 évesen)[1][2][3][4] Molteno
Állampolgársága	olasz (1946. június 18. – 1998. szeptember 9.) olasz (1943. március 5. – 1946. június 18.)
Házastársa	Grazia Letizia Veronese (1976. szeptember 3. – 1998. szeptember 9.)
Élettársa	Taryn Power
Gyermekei	egy gyermek
Foglalkozása	énekes-dalszerző énekes zeneszerző zenei rendező hangszerelő zenész
Halál oka	rák
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Lucio Battisti témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lucio Battisti (Poggio Bustone, 1943. március 5. – Milánó, 1998. szeptember 9.) olasz énekes-dalszövegíró volt.

Az olasz könnyűzene egyik megújítójának tartják. Számos énekesnek írt dalszövegeket, és sok dal zenéjét is ő szerezte. Zenei pályafutása alatt 25 millió lemezt adott el.

1943-ban született Lazio tartományban a Rieti megyében levő Poggio Bustone településen. Édesapja Alfiero vámtiszt volt, édesanyja Dea pedig háztartásbeli. Húgával, Albaritaval ketten voltak testvére; Lucionak volt egy bátyja aki 1942-ben 2 évesen meghalt, akit szintén Lucionak hívtak.

1950-ben a család Rómába költözött, Lucio kamaszkorában egyre jobban érdeklődött a hangszerek iránt, főleg az Olaszországban akkor hódító rock and roll volt nagy hatással rá. Gitározás iránti érdeklődése odáig vezetett, hogy hanyagolta szakközépiskolai tanulmányait a római Istituto Tecnico Industriale Galileo Galilei-ben, ahol elektronikai műszerésznek tanult. Édesapja annyira dühös lett emiatt, hogy a legendák szerint Lucio fején szétverte a gitárt. Édesapja megfenyegette, hogyha nem fejezi be a tanulmányait, akkor nem írja alá a sorkatonai szolgálat alól való felmentését lehetővé tevő papírt, így Lucio folytatta tanulmányait és 1962-ben leérettségizett és elektronikai műszerész végzettsége lett.^[5]

1962-ben Lucio elkezdett zenélni a nápolyi I Mattatori együttesben, de a magány és a pénzhiány miatt az év végén visszaköltözött Rómába. Ezt követően a római I Satiri együttesben játszott, akik a Cabala nevű night clubban léptek fel. A klubba az I Campioni nevű együttes is járt, akik épp gitárost kerestek. Lucionak felajánlották a lehetőséget, aki lelkesen elfogadta és Milánóba költözött, ahol a banda is játszott. A városban a Santa Tecla klubban játszottak, akkoriban amikor a jazz hódított és az olasz rock zene megszületett.

1964-ben az I Campionival NSZK-ba és Hollandiába utaztak turnézni és emellett azzal a szándékkal is hogy olyan rádió zenét hallgassanak, amit Olaszországban nem játszanak.

1965. februárja sorsfordító volt pályájának: sikerült találkoznia Franco Crepax lemezkiadóval és Christine Leroux zenei szerkesztővel. Christine volt az első aki hitt Lucio tehetségében és ő hozta össze Giulio Rapetti művésznevén Mogol szerzőt Lucioval.

1966-ban megjelent első kislemeze Dolce di giorno/Per una lira címen, amit Mogollal közösen írtak. Emellett az ez évi Sanremói dalfesztiválon fellépő Sergio Endrigonak szerezték az Adesso sí című dalt Mogollal.

1969-ben Lucio részt vett énekesként a Sanremói fesztiválon Un'avventura című általa és Mogol által szerzett dallal,amivel a 9. helyen végzett a versenyben.^[6]

• Lucio Battisti - 1969
• Emozioni - 1970
• Amore e non amore - 1971
• Lucio Battisti Vol. 4 - 1971
• Umanamente uomo: Il sogno - 1972
• Il mio canto libero - 1972
• Il nostro caro angelo - 1973
• Anima latina - 1974
• Unser freies Lied ( Il mio canto libero német nyelvű kiadása) - 1974
• Lucio Battisti, la batteria, il contrabbasso, eccetera - 1976
• Io tu noi tutti - 1977
• Images - 1977
• Emociones - 1977
• Una donna per amico - 1978
• Una giornata uggiosa - 1980
• É gia - 1982
• Don Giovanni - 1986
• L'apparenza - 1988
• La sposa occidentale - 1990
• Cosa succederà alla ragazza - 1992
• Hegel - 1994

Ez a zenével kapcsolatos személyről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!