Európai sün

Európai sün
Nyújtózkodó példány
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Csoport: Eutheria Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Rend: Eulipotyphla Család: Sünfélék (Erinaceidae) Alcsalád: Tüskés sünök (Erinaceinae) Nem: Erinaceus Linnaeus, 1758 Faj: E. europaeus
Tudományos név
Erinaceus europaeus Linnaeus, 1758
Szinonimák
Erinaceus caniceps H. Smith, 1845 Erinaceus caninus Geoffroy, 1803 Erinaceus consolei Barrett-Hamilton, 1900 Erinaceus centralrossicus Ognev, 1926 Erinaceus echinus Schulze, 1897 Erinaceus erinaceus (Blumenbach, 1779) Erinaceus hispanicus Barrett-Hamilton, 1900 Erinaceus italicus Barrett-Hamilton, 1900 Erinaceus meridionalis Altobello, 1920 Erinaceus occidentalis Barrett-Hamilton, 1900 Erinaceus suillus Geoffroy, 1803 Erinaceus typicus Barrett-Hamilton, 1900
Elterjedés
Elterjedési területe
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Európai sün témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Európai sün témájú médiaállományokat és Európai sün témájú kategóriát.

Az európai sün (Erinaceus europaeus) az emlősök (Mammalia) osztályának Eulipotyphla rendjébe, ezen belül a sünfélék (Erinaceidae) családjába és a tüskés sünök (Erinaceinae) alcsaládjába tartozó faj.

Nemének a típusfaja.

A régebbi hagyományos rendszerbesorolások a rovarevők (Insectivora) rendjébe sorolták.

Az európai sün Andorra, Ausztria, Belgium, Horvátország, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, San Marino, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Svájc és az Egyesült Királyság területén honos. Új-Zélandra is betelepítették.

Magyarországon a keleti sün (Erinaceus roumanicus) helyettesíti.

Az európai sün hossza 15-30 centiméter, testtömege átlagosan 800 gramm, de a 2000 grammot is elérheti. Kültakaróján a szőrszálak között sűrűn elhelyezkedő hegyes tüskék vannak. A sün hátán 5000-7000 darab, 2-3 centiméter hosszúságú tüske található. Minden egyes tüske nagyjából egy évig tart, majd kiesik, hogy újabb tüskének adjon helyet. A süntüske üreges és ruganyos. A bőrből kilépő, hajlékony nyaki alapjából újul meg. A süntüske vége puha gömbben végződik, ez fogja fel a hirtelen ütéseket vagy zuhanáskor az esés erejét. A tüske rugalmas nyaka ilyenkor elhajlik, és az állat nem sérül meg. Bőrizomzata fejlett, ezért veszély esetén tüskés labdává tud gömbölyödni.

Éjszakai életmódot folytat, és magányos. Tápláléka hernyók, bogarak, földigiliszták és csigák. De megtámadja az egérfészket, és fogyaszt döghúst és növényi eredetű táplálékot is. Tűhegyes rovarevő fogazata van. A sünök éjjelente 2-4 kilométert gyalogolnak táplálékkeresés közben. Ősszel beássa magát és téli álomba merül. Testének hőmérséklete felveszi a környezet hőmérsékletét. Ha a külső hőmérséklet tartósan 6 °C alá süllyed, bekapcsolódik egy „hőmérséklet-szabályozó”. Az izmokban levő cukor elég, így növekszik a testhőmérséklet, s így fenn tud maradni. Az európai sün 5–6 évig él.

Az ivarérettséget 11 hónapos korban éri el. A párzási időszak áprilisban vagy augusztusban van. A vemhesség 32 napig tart, melynek végén a nőstény akár 7 kölyöknek is adhat életet. Az újszülött sünök tüskéi lágyak és fehérek, bőrük rózsaszín. A kölykök két hétig vakok maradnak. Mintegy négy hét múlva anyjuk magával viszi őket életük első táplálékszerző körútjára. További 10 nap múlva felbomlik a család. Ha csak szeptemberben születnek meg, többnyire nem vészelik át a telet.

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
• Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6  
• Charlie Bood: A természet csodái 1. Interprint Kft 1990. ISBN 963-02-7705-0
• Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
• Képek és videók az európai sünről