Bangor (Wales)
| Bangor | |||
 | |||
| A bangori High Street és az óratorony | |||
| |||
| Közigazgatási adatok | |||
| Ország |  Egyesült Királyság | ||
| Országrész |  Wales | ||
| Régió | Gwynedd | ||
| Polgármester | Owen Hurcum | ||
| Irányítószám | LL57 | ||
| Körzethívószám | 01248 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népességi adatok | |||
| Teljes népesség | 15 060 fő (2021)[1] | ||
| Népsűrűség | 2 522,16 fő/km² | ||
| Terület | 6,4857 km² | ||
| Időzóna | GMT (UTC+0) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 53° 13′ 41″, ny. h. 4° 07′ 41″53.228000°N 4.128000°WKoordináták: é. sz. 53° 13′ 41″, ny. h. 4° 07′ 41″53.228000°N 4.128000°W | |||
| Bangor weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bangor témájú médiaállományokat. | |||
Bangor (angol kiejtés: /ˈbæŋɡər/; velszi: [ˈbaŋɡɔr]) város Gwynedd régióban, északnyugat Walesben. Nagy-Britannia egyik legkisebb városa. A legrégebbi város Walesben.
Történelmi egyetemi város, 18 808 lakossal (2011),[2] beleszámítva a Bangor Egyetem mintegy 10 ezer diákját, és a Pentir közösséget.
Bangor Wales egyik városa a hat város közül, de lakosságát nézve csak a 36. legnagyobb. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a lakosság nem-diák része 46,6%-a beszél walesiül. A városban nagy számban találhatók velszi feliratok és elnevezések.[3]
Földrajza
Bangor Wales északi partjainál fekszik, a Menai-szoros közelében, amely Anglesey szigetét választja el Gweneddtől. A Bangori-hegység a város magjától keletre terül el, de a hatalmas Maesgeirchen-birtok a hegység keleti részén fekszik, Port Penryhn közelében. A Bangori-hegység árnyékot vet a High Streetre, Glan Addára és a Hirael földekre, így novembertől márciusig a High Street egy része nem kap napfényt. Egy másik hegyhát a High Street északi részénél emelkedik, kettéosztva a város központját a Menai Street déli részén. Ezt a városrészt Felső-Bangornak (Bangor Uchaf) nevezik.
Bangornak két folyója van a város határain belül. Az Adda-folyó egy föld alatti csatornákból álló folyó, amely a föld felett csak a város nyugati részén bukkan fel, míg a Cegin-folyó Port Penrhys-nél lép be a város kelti felébe. A Port Penrhys fontos kikötő volt a 19. században, innen exportálták a palát, amit a Penrhys kőfejtőben bányásztak.
Bangor a Prestatynba tartó 100 km hosszú tengerparti gyalogút, az Észak-Walesi-Út nyugati végén fekszik. Az 5-ös, 8-as kerékpárút és a 85-ös nemzeti kerékpárút hálózat útvonalán is fekszik.
A bangori vasútállomás, amely a várost összeköti Wales-szel, az észak walesi parti útvonalon található.
Története
A város alapítása a bangori katedrális helyén alapított monostor megalapításának idejéig megy vissza a korai 6. századba. A monostort a kelta szent Deiniol alapította. Maga a Bangor név egy régi walesi szó, „körülzárt terület”-et jelent, amilyen területen a katedrális is feküdt. A mai katedrális az évszázadok során számos változtatáson esett át.
Bár maga az épület nem a legrégibb, és nem is a legnagyobb, a bangori érsekség mégis az egyik legrégibb Britanniában. Egy másik érdekesség az, hogy állítólag a bangori High Street Wales leghosszabb utcája. A barátok iskolája 1557-ben lett alapítva, mint szabad iskola, a Bangor Egyetem pedig 1884-ben.
Galéria
-
A bangori katedrális a hegységről nézve
-
A Bangor Egyetem a hegységről nézve
-
A Garth-móló, Anglesey partjaival a háttérben
-
A bangori High Street
Jegyzetek
- ↑ Parish Profiles. Office for National Statistics. (Hozzáférés: 2024. augusztus 5.)
- ↑ Office for National Statistics Archiválva 2015. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben 2011 census - Bangor C
- ↑ 6,199 out of 13,310 people aged 3 and older spoke Welsh in the following wards: Deiniol, Marchog, Hirael, Garth, Menai, Glyder, Hendre, Dewi.. [2011. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 22.)
Források
- Szabó R. Jenő: Nagy-Britannia és Észak-Írország. Budapest: Panoráma. 1976. 379; 381. o. = Panoráma útikönyvek, ISBN 963-243-089-1
További információk
