Bár a versengés a vezető posztokért ezt elfedte, mégis tény, hogy egyhangú döntés született az MSZP kongresszusán arról, hogy 2018-ban jelentős politikai és társadalmi változásra van szükség, és ez nem megy egyedül. De – okulva a 2014-es választások tapasztalataiból – nem felülről eldöntött választási szövetséget javasoltunk a demokratikus ellenzéknek.
Egyhangúlag támogatta a kongresszus azt az útitervet, amelynek első lépése az volt, hogy felkértünk minden együttműködésre kész politikai, társadalmi és szakmai szervezetet és állampolgárt: támogassa aktívan a helyi társadalom számára fontos ügyekben olyan mozgalmak létrehozását, amelyeknek kohéziós erejük van, újszerűek és közösséget teremtenek. A javaslat készítőiként egyértelművé tettük azt is, hogy a helyi társadalmi mozgalmak szervezésében támaszkodni szeretnénk a célokkal egyetértő városi, budapesti kerületi és falusi polgármesterekre, önkormányzati képviselőkre. Nem titkoltuk azt a szándékunkat sem, hogy a következő lépésben a mozgalmat – minden résztvevőjével együtt – majd országos együttműködéssé kell alakítani olyan személyiséggel az élen, aki a közvélemény szemében alkalmas a kormányzásra.
Javasoltuk azt is, hogy minél hamarabb, közösen biztosítsuk a feltételeket az akciók összehangolásához, a mozgalom saját kommunikációs és információs csatornáinak kialakításához. Elfogadta a kongresszus, hogy a mozgalom bázisán előválasztáson történjen a miniszterelnök-jelölt, a képviselőjelöltek és a polgármesterjelöltek kiválasztása, mert ez adhatja majd a mozgalom szilárdságát, és ez biztosíthatja, hogy a legesélyesebb legyen a jelölt. Így alakulhat ki olyan választási mozgalom, amely sikeres lehet 2018-ban, amelyben a résztvevők megőrizhetik identitásukat, s amely meg tud birkózni azzal a feladattal, hogy a demokratikus és szolidáris Magyar Köztársaság létrehozása több legyen, mint kormányváltás, hiszen jelentős politikai és társadalmi változásra van szükség!
Sokan vagyunk az MSZP-ben olyanok, akik többet akarunk, mint egy kormányváltást. Ezért azt javasoltuk, hogy a választások után, az Országgyűlés alakuló ülésén vitassunk meg egy új alkotmányt, majd annak elfogadása után azt népszavazás erősítse meg egy hónapon belül. Az új alkotmány alapján alakuljon meg a Magyar Köztársaság kormánya, az előző alaptörvény alapján kinevezett, közjogi funkciót betöltők megbízását az Országgyűlés tekintse lejártnak, és helyükre válasszon új tisztségviselőket.
Azt is fontosnak tartjuk, hogy az Országgyűlés alkosson új választási törvényt, amely biztosítja, hogy arányos és kiegyensúlyozott képviselet alakulhasson ki, és a következő választást már ennek alapján rendezzék. Az új alkotmány alapján kell majd elfogadni a kárpótlási törvényt is, amely a 2010 és 2018 között elkövetett jogsértések áldozatait kártalanítaná, felelősségre vonná az erkölcstelen intézkedésekért felelős politikusokat és jogtalan döntéseik haszonélvezőit.
A kongresszuson az útiterven kívül elfogadták javaslatunkat a programra is, mert az állampolgároknak joga van időben megismerni és majd később számon kérni a kormányzásra készülő politikai pártok programját. A kongresszus támogatta, hogy állítsuk helyre az egyének polgári és politikai jogait és biztosítsuk a társadalom szolidaritását biztosító gazdasági, szociális és kulturális alapjogokat. Vissza fogjuk állítani a fékek és ellensúlyok rendszerét is, amely az állam demokratikus működésének legfőbb biztosítéka. A kongresszus tudomásul vette, hogy szükség lesz a jogbiztonságot erősítő, Magyarország gazdasági sebezhetőségét csökkentő törvényekre, a Magyar Nemzeti Bank kormánytól független, szakmailag megalapozott működésének biztosítására, a visszamenőleges hatályú jogalkotás szigorú tilalmára, a magántulajdonba való illetéktelen beavatkozás megszüntetésére. Az új kormány javaslatunk szerint visszaállítja és megerősíti majd a kollektív megállapodások és az érdekegyeztetés intézményeit országos és munkahelyi szinten egyaránt.
Javaslatunkra a kongresszus világossá tette, hogy az MSZP olyan gazdaságpolitikát képvisel, amely több rugalmassággal és nyitottsággal, erősebb nemzetközi integrációval, Európa-párti fókusszal rendelkezik, és amely a vállalkozások potenciáljára alapoz. Elengedhetetlenek tartjuk ugyanakkor a rombolás okozta károk, a megszorításból finanszírozott túlélés következményeinek orvoslását is, valamint az átlátható, ellenőrizhető kormányzást a korrupció visszaszorítására, az egyedi alkuk rendszerének megszüntetésére. Olyan közteher-viselési rendszert javaslunk, amelyben ismét kapcsolat keletkezik a befizetett társadalombiztosítási járulékok és a szolgáltatások között, amelyben a vállalkozások bevétele ágazattól függetlenül, egységesen adózik, a személyi jövedelemadó progresszív – ezáltal igazságosabb –, és a tőkejövedelmek a korábbinál nagyobb szerepet kapnak a közteherviselésben. A legszegényebbek terheit szeretnénk csökkenti az általános forgalmi adó mérséklésével, illetve az alapvető élelmiszerek 5%-kos áfakulcsának bevezetésével.
Esélyt akarunk adni arra, hogy a magukat reménytelen helyzetben érző társadalmi csoportok, a leszakadók és a leszakadással fenyegetettek tömegei kiszabaduljanak a szegénység és a hátrányos helyzet, az iskolázatlanság és a képzetlenség, valamint a munkanélküliség, a foglalkoztatási lehetőségek hiányának végzetes háromszögéből. Javasoljuk a szociális állam eszméjének rehabilitálását, a szociális biztonsághoz való jog alkotmányos védelmét és azt, hogy kiszámítható és egyértelmű keretek, erős védőháló álljon az állampolgárok rendelkezésére. Szeretnénk, ha az új kormány országos programot indítana, amely érdemben csökkenti a gyermekes családok szegénységi kockázatát. A nyugdíjpénztáraktól jogtalanul államosított vagyont nyugdíjak kifizetésére javasoljuk felhasználni, hogy a mostani és a leendő nyugdíjasoknak olyan nyugdíj-biztosítási rendszerük legyen, amely biztosítja a nyugodt és kiszámítható időskort.
Szerintünk a segély nem állami kegy, hanem az esélyek kiegyenlítését segítő, az egész társadalom érdekét szolgáló támasz, amelyet a rászoruló emberek kapnak helyzetük javítása érdekében. Fontos az is, hogy a segélyek mellé személyes szolgáltatásokat és tanácsadást kapjanak a rászorulók, amely megelőzi az újabb krízishelyzetet. Azért, hogy legyen kellő idő a munkába állásra, öt hónapra javasoljuk növelni az álláskeresési támogatás időtartamát, és emelni kívánjuk annak összegét (a helyettesítési rátát és az ellátás maximumát) is.
A nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesülők esetében fokozatosan érvényesíteni szeretnénk az álláskeresést ösztönző eljárásokat, és ezzel párhuzamosan tervezzük felemelni a segély összegét. A dolgozói szegénység megszüntetése érdekében a nettó minimálbért 100 ezer forintban javasoljuk meghatározni olyan adó- és járulékmódosítással, amely biztosítja, hogy a béremelés ne növelje a vállalkozók terheit. Egyidejűleg 50 ezer forintban kell meghatározni a minimális nyugdíjat. Azt tervezzük, hogy a közalkalmazottak, az egészségügyi és az oktatási dolgozók nettó fizetése ne legyen kevesebb 150 ezer forintnál, ezen belül a főiskolát végzetteké, illetve alapdiplomával rendelkezőké 175 ezer forintnál, az egyetemi diplomával rendelkezőké 200 ezer forintnál kezdődjön.
A magyar társadalom alapvető érdeke, hogy az új kormány folyamatosan erősítse az élet minőségét és a gazdaság versenyképességét alapvetően befolyásoló egészségügyre fordított közpénz összegét. Így lehet javítani az alapellátást, a szakrendelők és a kórházak helyzetét, így lehet növelni az ellátás biztonságát. Szakítani kell a hatalmi érdekeken alapuló központosítással, és vissza kell állítani a kötelező, mindenkire kiterjedő egészségbiztosítást. Fejlesztésekkel, a szakemberek ösztönzésével is mérsékelni kell a tűrhetetlen hozzáférési esélykülönbségeket és a hosszú várakozási időt. Kulcsfontosságú a közoktatás jelenlegi rendszerének felülvizsgálata is a szakmai szervezetek és az érdekképviseletek véleményének figyelembevételével. A tankötelezettséget a tanuló 18. életévének betöltéséig garantáljuk, hogy minden gyermek megtanuljon írni, olvasni, számolni és számítógépet kezelni, idegen nyelven írni és beszélni, és sajátítsa el az iskolában a mindennapi élethez szükséges együttműködés alapkészségeit.
Biztosítani akarjuk a lelkiismereti szabadságot: minden iskolával rendelkező településen legalább egy állami intézményt kívánunk működtetni, de az egyházi fenntartású intézményben sem lehet majd kötelező a más vallásúak vagy a felekezeten kívüliek számára a fenntartó egyház felekezeti szokásainak gyakorlása.
Sokan vagyunk, akik azt képviseltük az elmúlt években és fogjuk a jövőben is, hogy az MSZP nem „részvénytársaság", és nem is lesz az. Számunkra világos az is, hogy a fő felelősséget az MSZP viseli azért, hogy az orbáni rendszerrel szembeni alternatíva hiteles és választható legyen az állampolgárok számára, ezért tartottuk fontosnak, hogy világos útitervet és programot tegyünk az asztalra. Tisztában vagyunk azzal, hogy sokféle méltánylandó érdek, elképzelés feszül egymásnak, de azzal is, hogy egyedül nem megy!