For Special Protection Areas (SPA), Proposed Sites for Community Importance (pSCI),
Sites of Community Importance (SCI) and for Special Areas of Conservation (SAC)
PF: for the habitat types that can have a non-priority as well as a priority form (6210, 7130, 9430) enter "X" in the column PF to indicate the priority form.
NP: in case that a habitat type no longer exists in the site enter: x (optional)
Cover: decimal values can be entered
Caves: for habitat types 8310, 8330 (caves) enter the number of caves if estimated surface is not available.
Data quality: G = 'Good' (e.g. based on surveys); M = 'Moderate' (e.g. based on partial data with some extrapolation); P = 'Poor' (e.g. rough estimation)
3.2 Species referred to in Article 4 of Directive 2009/147/EC and listed in Annex II of Directive 92/43/EEC and site evaluation for them
Group: A = Amphibians, B = Birds, F = Fish, I = Invertebrates, M = Mammals, P = Plants, R = Reptiles
S: in case that the data on species are sensitive and therefore have to be blocked for any public access enter: yes
NP: in case that a species is no longer present in the site enter: x (optional)
Type: p = permanent, r = reproducing, c = concentration, w = wintering (for plant and non-migratory species use permanent)
Unit: i = individuals, p = pairs or other units according to the Standard list of population units and codes in accordance with Article 12 and 17 reporting (see reference portal)
Abundance categories (Cat.): C = common, R = rare, V = very rare, P = present - to fill if data are deficient (DD) or in addition to population size information
Data quality: G = 'Good' (e.g. based on surveys); M = 'Moderate' (e.g. based on partial data with some extrapolation); P = 'Poor' (e.g. rough estimation); VP = 'Very poor' (use this category only, if not even a rough estimation of the population size can be made, in this case the fields for population size can remain empty, but the field "Abundance categories" has to be filled in)
3.3 Other important species of flora and fauna (optional)
Group: A = Amphibians, B = Birds, F = Fish, Fu = Fungi, I = Invertebrates, L = Lichens, M = Mammals, P = Plants, R = Reptiles
CODE: for Birds, Annex IV and V species the code as provided in the reference portal should be used in addition to the scientific name
S: in case that the data on species are sensitive and therefore have to be blocked for any public access enter: yes
NP: in case that a species is no longer present in the site enter: x (optional)
Unit: i = individuals, p = pairs or other units according to the standard list of population units and codes in accordance with Article 12 and 17 reporting, (see reference portal)
Cat.: Abundance categories: C = common, R = rare, V = very rare, P = present
Motivation categories: IV, V: Annex Species (Habitats Directive), A: National Red List data; B: Endemics; C: International Conventions; D: other reasons
It is predominantly a flat volcanic cone covered by unbroken deciduous forests which is the highest point of the small region. On foothills limestone and dolomite are dominant; in these areas mullein oak woods and rock grass slope steppes are characteristic. On deeper soils Juniper grasses developed as grazing was stopped.
On the basalt plateau ponds with peat mosses (with no outflow) and periodic water stands of various sizes have developed. In forest blocks a few hectare mountain hayfields and drying fens wedged in.
4.2 Quality and importance
Kiemelt fontosságú cél a következő fajok/élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása, helyreállítása:
Élőhelyek: (magyar név, kód, kormányrendelet szerinti sorrendben):
275/2004 Kormányrendelet 4. A) számú melléklete:
7140 Tőzegmohás lápok és ingólápok
9130 Szubmontán és montán bükkösök
91M0 Pannon cseres-tölgyesek
275/2004 Kormányrendelet 4. B) számú melléklete:
6240 Szubpannon sztyeppék
91G0 Pannon gyertyános-tölgyesek
91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel
Fajok: (magyar név, tudományos név, ABC szerinti sorrendben)
Dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus)
Füstös ősziaraszoló (Lignyoptera fumidaria)
Havasi cincér (Rosalia alpina)
Közönséges ürge (Spermophilus citellus)
Nagyfülű denevér (Myotis bechsteini)
Nagy hőscincér (Cerambyx cerdo)
Piszedenevér (Barbastella barbastellus)
Skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus)
Szarvasbogár (Lucanus cervus)
Despite the fact that the area is predominantly covered with forests, the area is extraordinarily mosaic (diverse) due to the sudden changes both in mesoclimate and base rocks. Both the flora and the fauna are specially rich in atlantic, submediterranean and continental elements.
4.3 Threats, pressures and activities with impacts on the site
The most important impacts and activities with high effect on the site
Negative Impacts
Rank
Threats and pressures [code]
Pollution (optional) [code]
inside/outside [i|o|b]
L
A04.02
i
L
E03
o
L
G01.02
i
M
M01.02
b
L
A04.03
i
H
F03.01.01
b
M
K04.05
i
L
B02.04
i
L
K01.01
i
M
D01.01
i
L
K02.01
i
M
G01.03
i
L
B02.03
i
L
I01
i
Positive Impacts
Rank
Activities, management [code]
Pollution (optional) [code]
inside/outside [i|o|b]
M
A04
i
L
A10.01
i
H
B02.01.01
i
L
G04.02
i
Rank: H = high, M = medium, L = low
Pollution: N = Nitrogen input, P = Phosphor/Phosphate input, A = Acid input/acidification,
T = toxic inorganic chemicals, O = toxic organic chemicals, X = Mixed pollutions
i = inside, o = outside, b = both
4.4 Ownership (optional)
No information provided
4.5 Documentation (optional)
Galambos I. (1999): Az Öcsi Nagy-tó természetvédelmi célú botanikai vizsgálata. Kutatási jelentés. Zirc
Veszélyeztetett denevérfajok (Chiroptare spp.) védelmi programja. (Fehér Holló Természetvédelmi Egyesület). Keszthely, 2001.
Rédl R. (1942): A Bakony-hegység és környékének flórája. (Magyar Flóraművek V.) Egyházmegyei Könyvnyomda, Veszprém.
6.1 Body(ies) responsible for the site management:
Organisation:
In protected areas:
Balaton Uplands National Park Directorate
H-8200 Veszprém, Vár u. 31.
Tel.:+36 88 577 730
Fax: +36 88 577 731
Address:
Email:
6.2 Management Plan(s):
An actual management plan does exist:
Yes
No, but in preparation
X
No
6.3 Conservation measures (optional)
Általános célkitűzések: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvező természetvédelmi állapottal összhangban lévő gazdálkodás feltételeinek biztosítása.
Specifikus célok:
A terület fő célkitűzései:
Kerülni kell a nagy kiterjedésű (>10ha) egybefüggő erdőfelújításokat, és a nagy kiterjedésű egykorú erdőfoltok kialakulását. A homogén tér- és korszerkezet javítandó az erdei élőhelytípusokban. Hosszú távon az egykorú erdőfoltok kezelésénél előtérbe kell helyezni a szálaló üzemmódot.
A jelölő erdei élőhelyeken a természetszerű felújítások elősegítése, az ezeket akadályozó, nehezítő vagy akár lehetetlenné tevő hatások közöttük az élőhely vadeltartó képességét meghaladó nagyvadállomány kedvezőtlen hatásának, elhárítása;
A területen található nem őshonos (pl. muflon) vadfajok visszaszorítása;
A gyertyános-tölgyes, és bükkös erdőállományok tekintetében, amelyek a klímaváltozás által leginkább veszélyeztetettek, kerülni kell az eredeti célállomány felújulását veszélyeztető felújítási módokat.
A közösségi jelentőségű ragadozó madár fajok (kígyászölyv) fészkelőhelyének teljes zavartalanságát kell biztosítani.
A területen a jelölő (gazdasági jelentőségű) erdei élőhelyek típusonként külön vizsgált- korosztályszerkezete esetében az idős állományok (80 év fölött) legalább 20%-os arányának biztosítása.
Fokozatos felújítóvágással kezelt területeken, ahol a felújítás már elkezdődött, a végvágás során legalább 10 % hagyásfa illetve hagyásfacsoport valamint odvas fák maradjanak fenn, vagyis FVV előírásnál ne maradjon 100 %, hanem az eredeti fakészlet (első bontás előtti fakészlet) 90 %-a. A véghasználat megkezdése előtt történjen a hagyásfa csoportok kijelölése szélálló, általában szegélyeken található csoportok meghagyásával. A hagyásfa csoportokban a továbbiakban művelési és használati tevékenységet nem szabad végezni.
A sekély talajú meredek lejtőkön kialakult sziklai erdőkben és molyhos tölgyeseknél a fahasználat (EÜ termelés is) teljes mellőzése szükséges. Állományaik vágáskor nélküli talajvédelmi rendeltetésű erdőként kezelendők.
A déli oldalon található cseres-tölgyesek természetes felújítása során fokozatos áttérés a szálaló vágásra. A területen előforduló xilofág rovarfajok (havasi cincér, nagy hőscincér, szarvasbogár) és a denevérfajok (piszedenevér, nagyfülű denevér) állományainak fennmaradása érdekében a csúcsszáradt faegyedek, odvas fák kímélete szükséges.
A szubpannon gyepek becserjésedésének, és technikai sportokkal történő károsításának megakadályozása;
Az ürge élőhelyén a rendszeres legeltetéses gyepkezelés biztosítása;
A Magyar Honvédség kezelésében lévő területeken futó, katonai tevékenységhez köthető úthálózat felülvizsgálatával, a felesleges utakon történő közlekedés visszaszorítsa, szükség szerinti megakadályozása; a szubpannon sztyeppek egybefüggősége érdekében.
További célok és végrehajtandók:
A területen található fekete fenyő elegyes molyhos tölgyes erdőállományok természetes átalakulási folyamatait hagyják érvényesülni. Ezeken az élőhelyeken a fekete fenyő eltávolítása felesleges bolygatást jelent.
A gyepes élőhelyek fokozódó cserjésedését a gyepterületek extenzív legeltetésével vagy cserjeirtással kell megakadályozni. A cserjeirtásokat a borókás élőhelyeken a boróka kíméletével kell megvalósítani.
A területen a technikai sportok visszaszorítása;
A területen található kis kiterjedésű tisztások (hegyi kaszálórétek, kékperjés láprétek) ideális kezelése a mozaikos kaszálás. Ezeken az élőhelyeken kerülni kell a felázott talajon nehéz gépekkel történő munkát, a vadgazdálkodási létesítmények kialakítását, a kitermelt faanyag depózását, szállítását.
A tisztások gyep jellegét megváltoztató művelés megvalósításának kerülése (pl. erdősítés, vadföld);
A vérfűhöz kötődő hangyaboglárka fajok állományainak fennmaradása érdekében a tisztásokon található vérfüves rétek esetében a gyepkezelés (kaszálás) június 15-től szeptember 1-ig kerülendő a rétek teljes területét érintően. Ajánlott a kezelések június 15. előtti vagy szeptember 1. utáni elvégzése.
A területen található öcsi Nagy-tó és nagyvázsonyi Nyír-tó tőzegmohás lápokkal érintkező erdők véghasználatát kerülni kell, megkezdett felújítás esetén a hagyásfoltot kell kialakítani, a tavak szegélyében. A tavak beerdősülését fafajokkal történő teljes záródását meg kell akadályozni. A tavak természetes vízutánpótlását és jelenlegi vízrendszerét károsan befolyásoló tevékenységeket kerülni kell.
A füstös ősziaraszoló élőhelyén kerülni kell a faj élőhelyén az új nyomok kialakulását, és a jelentős bolygatással járó katonai tevékenységet.